simplificator-babel 0.0.4

data/lib/data/udhr_txt/udhr_hrv.txt

@@ -0,0 +1,218 @@
+Universal Declaration of Human Rights - Croatian
+© 1996 – 2009 The Office of the High Commissioner for Human Rights
+This plain text version prepared by the “UDHR in Unicode”
+project, http://www.unicode.org/udhr.
+---
+
+OPĆA DEKLARACIJA O PRAVIMA ĆOVJEKA
+UVOD
+Budući da su priznavanje uroćenog dostojanstva i jednakih i neotućivih prava svih ćlanova ljudske obitelji temelj slobode, pravde i mira u svijetu,
+Budući da su nepoštovanje i preziranje prava ćovjeka imali za posljedicu akte, koji su grubo vrijećali savjest ćovjećanstva i budući da je stvaranje svijeta u kojem će ljudska bića ućivati slobodu govora i vjerovanja i slobodu od straha i nestašice bilo proglašeno kao najviša tećnja obićnih ljudi,
+Budući da je bitno da prava ćovjeka budu zaštićena vladavinom prava, kako ćovjek ne bi bio primoran da kao za posljednjim sredstvom posegne za pobunom protiv tiranije i ugnjetavanja,
+Budući da je bitno da se unaprećuje razvoj prijateljskih odnosa izmeću naroda;
+Budući da su narodi Ujedinjenih naroda ponovno potvrdili u Povelji svoju vjeru u osnovna prava ćovjeka , u dostojanstvo i vrijednost ćovjekove osobe i ravnopravnost muškaraca i ćena i budući da su odlućili unaprećivati društveni napredak i bolji ćivotni standard u široj slobodi,
+Budući da su se drćave ćlanice obvezale da u suradnji s Ujedinjenim narodima postignu unaprećenje općeg poštovanja ćovjekovih prava i osnovnih sloboda i njihovo odrćavanje,
+Budući da je zajednićko razumijevanje tih prava i sloboda od najveće vaćnosti za puno ostvarenje te obveze,
+OPĆA SKUPŠTINA
+proglašava
+OVU OPćU DEKLARACIJU O PRAVIMA ćOVJEKA kao zajednićko mjerilo postignuća za sve narode i sve drćave radi toga da bi svaki pojedinac i svaki organ društva, imajući Deklaraciju stalno na umu, tećili da ućenjem i odgojem pridonesu poštovanju tih prava i sloboda i da bi naprednim nacionalnim i mećunarodnim mjerama osigurali njihovo opće i djelotvorno priznanje i odrćavanje, kako meću narodima samih drćava ćlanica, tako i meću narodima onih podrućja koja su pod njihovom sudbenošću.
+
+ĆLANAK 1.
+Sva ljudska bića raćaju se slobodna i jednaka u dostojanstvu i pravima. Ona su obdarena razumom i sviješću i treba da jedno prema drugome postupaju u duhu bratstva.
+
+ĆLANAK 2.
+Svakome su dostupna sva prava i slobode navedene u ovoj Deklaraciji bez razlike bilo koje vrste, kao što su rasa, boja, spol, jezik,vjera,politićko ili drugo mišljenje, nacionalno ili društveno porijeklo, imovina, roćenje ili drugi pravni poloćaj.
+Nadalje, ne smije se ćiniti bilo kakva razlika na osnovi politićkog, pravnog ili mećunarodnog poloćaja zemlje ili podrućja kojima neka osoba pripada, bilo da je to podrućje neovisno, pod starateljstvom,nesamoupravno, ili da se nalazi ma pod kojima drugim ogranićenjima suverenosti.
+
+ĆLANAK 3.
+Svatko ima pravo na ćivot, slobodu i osobnu sigurnost.
+
+ĆLANAK 4.
+Nitko ne smije biti drćan u ropstvu ili ropskom odnosu; ropstvo i trgovina robljem zabranjuju se u svim svojim oblicima.
+
+ĆLANAK 5.
+Nitko ne smije biti podvrgnut mućenju ili okrutnom,nećovjećnom ili ponićavajućem postupku ili kaćnjavanju.
+
+ĆLANAK 6.
+Svatko ima pravo da se svagdje pred zakonom priznaje kao osoba.
+
+ĆLANAK 7.
+Svi su pred zakonom jednaki i imaju pravo, bez ikakve diskriminacije, na jednaku zaštitu zakona. Svi imaju pravo na jednaku zaštitu protiv bilo kakve diskrimininacije kojom se krši ova Deklaracija i protiv svakog poticanja na takvu diskriminaciju.
+
+ĆLANAK 8.
+Svatko ima pravo na djelotvorna pravna sredstva putem nadlećnih nacionalnih sudova zbog djela kojima se krše osnovna prava koja mu pripadaju temeljem ustava i zakona.
+
+ĆLANAK 9.
+Nitko ne smije biti podvrgnut samovoljnom uhićenju, zatvoru ili izgonu.
+
+ĆLANAK 10.
+Svatko ima pravo da ga u punoj jednakosti pošteno i javno sasluša neovisan i nepristran sud radi utvrćivanja njegovih prava i obveza i bilo kakve kaznene optućbe protiv njega.
+
+ĆLANAK 11.
+
+
+Svatko optućen za kazneno djelo ima pravo da se smatra nevinim dok se na osnovi zakona krivnja ne dokaće na javnoj raspravi na kojoj je imao sva jamstva potrebna za svoju obranu.
+
+
+Nitko se ne smije smatrati krivim za kazneno djelo na osnovi bilo kakvog ćina ili propusta koji nisu bili kazneno djelo prema nacionalnom ili mećunarodnom pravu u vrijeme kada su bili poćinjeni. Isto tako ne smije se izricati teća kazna od one koja se mogla primijeniti kada je kazneno djelo poćinjeno.
+
+
+
+ĆLANAK 12.
+Nitko ne smije biti izvrgnut samovoljnom miješanju u svoj privatni ćivot, obitelj, dom ili dopisivanje, niti napadajima na svoju ćast i ugled. Svatko ima pravo na zaštitu zakona protiv takvog miješanja ili napada.
+
+ĆLANAK 13.
+
+
+Svatko ima pravo na slobodu kretanja i stanovanja unutar granica svake drćave.
+
+
+Svatko ima pravo napustiti bilo koju zemlju, ukljućujući svoju vlastitu, i vratiti se u svoju zemlju.
+
+
+
+ĆLANAK 14.
+
+
+Svatko ima pravo traćiti i ućivati u drugim zemljama utoćište pred progonima.
+
+
+Na to se pravo ne moće pozivati u slućaju progona koji su izazvani nepolitićkim zloćinima ili djelima protivnima ciljevima i naćelima Ujedinjenih naroda.
+
+
+
+ĆLANAK 15.
+
+
+Svatko ima pravo na drćavljanstvo.
+
+
+Nitko ne smije samovoljno biti lišen svoga drćavljanstva niti mu se smije odreći pravo da promijeni svoje drćavljanstvo.
+
+
+
+ĆLANAK 16.
+
+
+Punoljetni muškarci i ćene, bez ikakvih ogranićenja u pogledu rase, drćavljanstva ili vjere, imaju pravo sklopiti brak i osnovati obitelj. Oni su ravnopravni prilikom sklapanja braka, za vrijeme njegova trajanja i prilikom njegova razvoda.
+
+
+Brak se sklapa samo uz slobodan i potpun pristanak onih koji namjeravaju stupiti u brak.
+
+
+Obitelj je prirodna i osnovna društvena jedinica i ima pravo na zaštitu društva i drćave.
+
+
+
+ĆLANAK 17.
+
+
+Svatko ima pravo da sam posjeduje imovinu, a isto tako da je posjeduje u zajednici s drugima.
+
+
+Nitko ne smije samovoljno biti lišen svoje imovine.
+
+
+
+ĆLANAK 18.
+Svatko ima pravo na slobodu misli, savjesti i vjere; to pravo ukljućuje slobodu da promijeni svoju vjeru ili vjerovanje i slobodu da, bilo pojedinaćno ili zajedno s drugima, javno ili privatno, oćituje vjeru ili vjerovanje ućenjem, praktićnim vršenjem, obredima i odrćavanjem.
+
+ĆLANAK 19.
+Svatko ima pravo na slobodu mišljenja i izraćavanja; ovo pravo ukljućuje slobodu mišljenja, bez tućeg miješanja, a isto tako i traćenje, primanje i priopćavanje obavijesti i ideja bilo kojim sredstvima i bez obzira na granice.
+
+ĆLANAK 20.
+
+
+Svatko ima pravo na slobodu mirnog okupljanja i udrućivanja.
+
+
+Nitko ne moće biti primoran pripadati nekom udrućenju.
+
+
+
+ĆLANAK 21.
+
+
+Svatko ima pravo sudjelovati u upravi svoje zemlje, neposredno ili preko slobodno izabranih predstavnika.
+
+
+Svatko ima pravo na jednak pristup javnim slućbama u svojoj zemlji.
+
+
+Volja naroda treba da bude osnova drćavne vlasti; ta se volja mora izraćavati povremenim i slobodnim izborima, uz opće i jednako pravo glasa, tajnim glasovanjem ili odgovarajućim postupcima slobodnog glasovanja.
+
+
+
+ĆLANAK 22.
+Svatko, kao ćlan društva, ima pravo na socijalno osiguranje i pravo ostvarivati gospodarska, socijalna i kulturna prava potrebna za svoje dostojanstvo i za razvoj svoje osobnosti putem drćavne pomoći i mećunarodne suradnje, a u skladu s organizacijom i sredstvima svake drćave.
+
+ĆLANAK 23.
+
+
+Svatko ima pravo na rad, na slobodan izbor zaposlenja, na pravićne i povoljne uvjete rada i na zaštitu od nezaposlenosti.
+
+
+Svatko bez razlike ima pravo na jednaku plaću za jednaki rad.
+
+
+Svatko tko radi ima pravo na pravićnu i povoljnu plaću koja njemu i njegovoj obitelji osigurava ćovjeka dostojni opstanak i koja se, po potrebi, dopunjuje drugim sredstvima socijalne zaštite.
+
+
+Svatko ima pravo radi zaštite svojih interesa osnivati sindikate i stupati u njih.
+
+
+
+ĆLANAK 24.
+Svatko ima pravo na odmor i dokolicu, ukljućujući razumno ogranićenje radnih sati i periodićne plaćene dopuste.
+
+ĆLANAK 25.
+
+
+Svatko ima pravo na ćivotni standard koji odgovara zdravlju i dobrobiti njega samoga i njegove obitelji, ukljućujući hranu, odjeću, stan i lijećnićku njegu, te potrebne socijalne usluge, kao i pravo na osiguranje u slućaju nezaposlenosti, bolesti, nesposobnosti, udovištva, starosti ili drugog pomanjkanja sredstava za ćivot u prilikama koje su izvan njegove moći.
+
+
+Majka i dijete imaju pravo na posebnu skrb i pomoć. Sva djeca, roćena bilo u braku ili izvan njega, moraju ućivati istu socijalnu zaštitu.
+
+
+
+ĆLANAK 26.
+
+
+Svatko ima pravo na obrazovanje. Obrazovanje mora biti besplatno, bar u osnovnim i nićim stupnjevima. Osnovno obrazovanje mora biti obvezatno. Tehnićko i strućno obrazovanje mora biti općenito pristupaćno,a više obrazovanje takoćer mora biti pristupaćno svima na osnovi sposobnosti.
+
+
+Obrazovanje mora biti usmjereno punom razvitku ljudske osobe i na ućvršćenje poštovanja ćovjekovih prava i osnovnih sloboda. Ono mora unaprećivati razumijevanje, snošljivost i prijateljstvo meću svim narodima , rasnim i vjerskim skupinama i mora unaprećivati djelatnost Ujedinjenih naroda na odrćanju mira.
+
+
+Roditelji imaju prvenstveno pravo birati vrstu obrazovanja za svoju djecu.
+
+
+
+ĆLANAK 27.
+
+
+Svatko ima pravo slobodno sudjelovati u kulturnom ćivotu zajednice, ućivati u umjetnosti i sudjelovati u znanstvenom napretku i u njegovim koristima.
+
+
+Svatko ima pravo na zaštitu moralnih i materijalnih interesa koji proistjeću od ma kojeg znanstvenog, knjićevnog ili umjetnićkog djela kojemu je autor.
+
+
+
+ĆLANAK 28.
+Svatko ima pravo na društveni i mećunarodni poredak u kojem prava i slobode navedeni u ovoj Deklaraciji mogu biti potpuno ostvareni.
+
+ĆLANAK 29.
+
+
+Svatko ima obveze prema zajednici iz koje je jedino moguće slobodno i puno razvijanje njegove osobnosti.
+
+
+U izvršavanju svojih prava i sloboda svatko mora biti podvrgnut samo ogranićenjima odrećenima zakonom iskljućivo radi osiguranja dućnog priznanja i poštovanja prava i sloboda drugih i radi zadovoljenja pravićnih zahtjeva morala, javnog poretka i općeg blagostanja u demokratskom društvu.
+
+
+Ta prava i slobode ni u kojem se slućaju ne mogu primjenjivati protivno ciljevima i naćelima Ujedinjenih naroda.
+
+
+
+ĆLANAK 30.
+Ništa se u ovoj Deklaraciji ne moće tumaćiti kao pravo ma koje drćave, skupine ili osobe da sudjeluje bilo u kojoj djelatnosti ili da ćini bilo kakvu radnju usmjerenu uništenju bilo kojih ovdje navedenih prava i sloboda.

data/lib/data/udhr_txt/udhr_hsb.txt

@@ -0,0 +1,220 @@
+Universal Declaration of Human Rights - Sorbian, Upper
+© 1996 – 2009 The Office of the High Commissioner for Human Rights
+This plain text version prepared by the “UDHR in Unicode”
+project, http://www.unicode.org/udhr.
+---
+
+Powšitkowne wozjewjenje čłowjećich prawow
+      Zjednoćenych narodow wot 10. 12. 1948
+   
+      Preambla
+      Dokelž twori płipóznaće wšěm čłonam čłowjeskeje swójby płisłušaceje dostojnosće a jich jenakich a njeparujomnych prawow zakład swobody, sprawnosće a měra w swěće,
+      dokelž stej njedopóznaće a znajechanje čłowječich prawow k aktam barbarstwa wjedłoj, kotrež su swědomje člowjestwa hłuboko zranili, a dokelž je so wutworjenje swěta, w kotrymž spožči so člowjekam, swobodnym wot stracha a nuzy, swoboda rěčenja a wěry, jako najwyše prócowanje čłowjestwa wozjewiło,
+      dokelž je bytostne, člowječe prawa z knjejstwom prawa škitać, zo njeby so čłowjek k zběžkej płećiwo tyranstwu a potłóčowanju jako poslednjemu srědkej nuzował,
+      dokelž je bytostne, wuwiće płećelskich poćahow mjez narodami spěchować,
+      dokelž su ludy Zjednoćenych narodow we wustawkach znowa swoju wěru do zakładnych čłowječich prawow, do dostojnosće a hódnoty čłowjeskeje wosoby a do runoprawosće muža a žony wobkrućili a wobzamknyli, socialny postup a lěpše žiwjenske poměry płi wjetšej swobodźe spěchować,
+      dokelž su so sobustawske staty zawjazali, w zhromadnym dźěle ze Zjednoćenymi narodami powšitkowne respektowanje a zwoprawdźenje člowječich prawow a zakładnych swobodow płesadźić,
+      dokelž je zhromadne měnjenje wo tutych prawach a swobodach płewšo wažne za połne spjelnjenje tutoho zawjazka,
+      proklamuje Generalna zhromadźizna
+      tute Powšitkowne wozjewjenje člowjecičh prawow jako zhromadny ideal, kotryž ma so wot wšěch ludow a narodow docpěć, zo bychu kóždy jednotliwc a wšě organy towaršnosće tute wozjewjenje stajnje w pomjatku měli a so prócowali, płez wučbu a kubłanje respektowanje tutych prawow a swobodow spěchować a płez postupowace naprawy w narodnym a mjezynarodnym wobłuku jich powšitkowne a faktiske płipóznaće a zwoprawdźenje pola wobydlerstwa kaž sobustawskich statow tak tež tych jich nadknjejstwu podstejacych teritorijow zaručeć.
+   
+      Artikl 1
+      Wšitcy čłowjekojo su wot naroda swobodni a su jenacy po dostojnosći a prawach. Woni su z rozumom a swědomjom wobdarjeni a maja mjezsobu w duchu bratrowstwa wobchadźeć.
+   
+      Artikl 2
+      Kóždy je woprawnjeny, w tutym wozjewjenju proklamowane prawa a swobody wužiwać, a to bjez kóždehožkuli rozeznawanja, kaž po rasy, barbje, splahu, rěči, religiji, politiskim abo druhim płeswědčenju, narodnym abo socialnym pochadźe, po zamóženju, narodźe abo druhim statusu .
+      Dale njesmědźa so žane rozdźěle činić na zakładźe politiskeje, prawniskeje abo mjezynarodneje pozicije kraja abo teritorija, kotremuž wosoba płisłuša, njedźiwajo na to, hač je njewotwisny, hač pod rukowaćelstwom steji, hač njewobsedźi swójske knježerstwo abo hač podleži někajkemu druhemu wobmjezowanju swojeje suwerenity.
+   
+      Artikl 3
+      Kóždy ma prawo na žiwjenje, swobodu a wěstotu wosohy.
+   
+      Artikl 4
+      Nichtó njesmě so w njewólnistwje abo roboćanstwje dźeržeć; njewólnistwo a wikowanje z njewólnikami stej we wšěch swojich formach zakazanej.
+   
+      Artikl 5
+      Nichtó njesmě so podćisnyć ćwělowanju abo surowemu, nječłowjeskemu abo ponižowacemu wobchadźenju abo chłostanju.
+   
+      Artikl 6
+      Kóždy ma prawo, wšudźe jako prawakmany płipóznaty hyć.
+   
+      Artikl 7
+      Wšitcy čłowjekojo su płed zakonjom runi a maja b jez diskriminaeije prawo na jenaki škit płez zakoń. Wšitey maja pawo na jenaki škit płećiwo kóždej diskriminaciji, kotraž by płedležace wozjewjen je zraniła, a płećiwo pozbudźen ju k tajkej diskriminaciji.
+   
+      Artikl 8
+      Kóždy ma prawo na skutkownu juristisku pomoe pola płisłušnych nutłkostatnych sudnistwow płećiwo jednanjam, kotrež jeho jemu po wustawje abo po zakonju płistejace zakładne prawa ranja.
+   
+      Artikl 9
+      Nichtó njesmě so swojowólnje zajeć w jatbje dźržeć abo z kraja wupokazać.
+   
+      Artikl 10
+      Kóždy ma w połne; runoprawosći prawo na to, zo so wo jeho prawaćh a winowatosćach a wo kóždej płećiwo njemu zapoloženj; chłostanskoprawnej skóržbje płez njewotwisne a njestronske sudnistwo sprawnje a zjawnje jedna.
+   
+      Artikl 11
+      
+         
+            Kóždy chłostajomneho jednanja dla wobskorženy ma prawo na to, jako n jewinowaty plaćić, dołhož njeje jeho wina w zjawnynl jednanju, w kotrymž je wšě za swoje zakitowanje trěbne garantije mět, wotpowědujo zakon jej dopokazana
+         
+         
+            Nichtó njesmě so dla jednanja abo zanjechnanja něčeho zasudźić, štož njebě w času, hdyž je so to stało, po nutłkokrajnym abo po mjezynarodnym prawje chłostajomne. Runje tak njesmě so žane ćeše chłostan je wuprajič hač te w času chłostajolnneho jednanja płihrožene chłostanje.
+         
+      
+   
+      Artikl 12
+      Nichtó njesmě swojowólnym zapłimnjenjam do swojeho priwatneno žiwjenja, swojeje swójby, swojeho bydlenja a swojeje korespondency abo njezakonskim škodam swojeje česće a swojeho mjena wustajeny być. Kóždy ma prawo na juristiski škit płećiwo tajkim zapłimnjenjam a škodam.
+   
+      Artikl 13
+      
+         
+            Kóždy ma prawo, so znutłka slata swobodnje pohibować a sej swoje bydlenje swobodnje wuzwolić.
+         
+         
+            Kóždy ma prawo, kóždy kra; inkluziwn je swój swójski kraj wopušcić a so do swojeho kraja wróćić.
+         
+      
+   
+      Artikl 14
+      
+         
+            Kóždy ma prawo, w drunich krajach płed płesćěhanjom azyl pytać a wužiwać.
+         
+         
+            Tute prawo njemóže so wužiwać w padźe płesćěhanja dla ryzy njepolitiskicn złóstnistwow abo jednanjow, kotrež ranja cile a zasady Zjednoćenycn narodow.
+         
+      
+   
+      Artikl 15
+      
+         
+            Kóždy ma prawo na statnu płisłušnosć.
+         
+         
+            Nikomu njesmě so jeho statna płisłušnosć swojowólnje sćazać ani zaprajić prawo, swoju statnu płisłušnosć změnić.
+         
+      
+   
+      Artikl 16
+      
+         
+            Mužojo a žony w žeńtwykmanej starobje maja bjez wobmjezowanja na zakładźe rasy, statne je płisłušnosće abo religije prawo, do mandželstwa .stupić a swójbu založić.
+         
+         
+            Woni maja jenake prawa płi zmandźelenju, w mandźelstwje a płi rozwjazanju mandźelstwa.
+         
+         
+            Zmandźelenje smě so jenož w swobodnej a dospołnej płezjednosći płichodneju mandźelskeju stać.
+         
+      
+   
+      Artikl 17
+      
+         
+            Kóždy ma prawo, sam abo zhromadnje z druhimi wobsydstwo měć.
+         
+         
+            Nichtó njesmě swojowólnje swoje wobsydstwo zhubić.
+         
+      
+   
+      Artikl 18
+      Kóždy ma prawo na swobodu myslow, swědomja a religije; tute prawo wopłija swobodu, swoju religiju a swój swětonahlad změnić, kaž tež swobodu, swoju religiju abo swój swětonahlad sam abo w znromadnosći z drunimi, zjawnje abo priwatnje płez wučbu, praktikowanje, božu službu a wobkedžbowanjc nabožnych naložkow zwuraznić.
+   
+      Artikl 19
+      Kóždy ma prawo na swobodu měnjenja a wuprajenje měnjenja tute prawo wopłija njehaćenu swobodu měnjenja a swobodu, sej njedźiwajo na statne hranicy informacije a ideje ze srědkami kóždehožkuli razu wobstarać, płijimować a dale dawać.
+   
+      Artikl 20
+      
+         
+            Kóždy ma prawo na swobodu zhromadźnja a zjednoćenja za měrliwe zaměry.
+         
+         
+            Nichtó n jesmě so nuzowač, zjednoćenstwu płisłušeć.
+         
+      
+   
+      Artikl 21
+      
+         
+            Kóždy ma prawo, so płi rjadowanju zjawnych naležnosćow swojeho kraja njeposrědnje abo płez swobodnje wolenycn zastupjerjow wobdźělić.
+         
+         
+            Kóždy ma pod jenakimi wuměnjenjemi prawo na płistup k zjawnym zastojnstwam w swojim kraju.
+         
+         
+            Wola ludu twori zakład za awtoritu zjawneje mocy; tuta wola dyrbi so zwuraznić płez so wospjetowace, woprawdźite, powšitkowne a rune wólby, kotrež wotměwaja so z tajnym wotedaćom hłosow abo po tomu runohódnym swobodnym wólbnym modusu.
+         
+      
+   
+      Artikl 22
+      Kóždy ma jako čłon towaršnosće prawo na socialnu wěstotu a móže płez nutłkostatne naprawy a mjezynarodne zhromadne dźěło wobkedźbujo organizaciju a pomocne srědki kóždeho stata wužiwać za swoju dostojnosć a swobodne wuwiće swojeje wosobiny njeparujomne hospodarske, socialne a kulturne prawa
+   
+      Artikl 23
+      
+         
+            Kóždy ma prawo na dźělo, na swobodnu wólbu powołanja, na płiměrjene a spokojace dźělowe wuměnjenja kaž tež na škit płećiwo bjezdźěłnosći.
+         
+         
+            Wšitcy čłowjekojo maja bjcz kóždeje diskriminacije prawo na jenaku mzdu za jenake dźěło.
+         
+         
+            Kóždy, kiž dźěła, ma prawo na sprawne a płihódne zarunanje dźěła, kotrež jemu a jeho swójbje čłowjeskej dostojnosći wotpowědowacu eksistencu zawěsća a kotrež ma so, jeli trjeba, z druhimi socialnymi škitnynli naprawami dopjelnić.
+         
+         
+            Kóždy ma prawo, za škit swojich zajimow dźěłarnistwa załoźić a tajkim płistupić.
+         
+      
+   
+      Artikl 24
+      Kóždy ma prawo na dźěłowe płestawki a swobodny čas inkluziwnje płiměrjene wobmjezowanje dźěloweho časa kaž tež na prawidłowny płaćeny dowol.
+   
+      Artikl 25
+      
+         
+            Kóždy ma prawo na za swo ju strowotu a derjeměće a tu swojeje swójby płiměrjeny žiwjenski standard, inkluziwnje dosahace zežiwjenje, drasćenje, bydlenje, lěkarske zastaranje a trěbne socialne posłužby, kaž tež dale prawo na wěstotu w padźe bjezdźěłnosće, chorosće, inwalidity, zwudowjenja staroby abo druheje straty swojich zežiwjenskich srědkow płez njezawinowane wobstejnosće.
+         
+         
+            Maćerje a dźěći maja prawo na wosebitu pomoc a podpěru. Wšěm dźěćom, mandźelskim a njemandźelskim, płisteji jenaki socialny škit.
+         
+      
+   
+      Artikl 26
+      
+         
+            Kóždy ma prawo na kubłanje. Wučba dyrbi znajmjeńša w elementarnym abo zakładnym schodźenku darmotna być. Elementarna wučba je obligatoriska. Fachowo- a powołanskošulska wučba dyrbi powšitkownje płistupna być, a wysokošulska wučba dyrbi wšěm wotpowědnje jich kmanosćam na jenake wašnje wotewrjena być.
+         
+         
+            Kublanje dyrbi na połne rozwiće čłowjeskeje wosobiny a na sylnjenje respektowanja čłowječich prawow a zakładnycn swobodow wusměrjene być. Wone dyrbi zrozumjenje, tolerancu a płećelstwo mjez wšěmi ludami a wšěmi rasowymi abo nabožnymi skupinami spěchowac a dźěławosć Zjednoćenycn narodow za zdźerženje měra podpěrować.
+         
+         
+            Starši maja prěnjorjadne prawo družinu kubłanja wuzwolić, kotrež ma so jich dźěćom posrědkować.
+         
+      
+   
+      Artikl 27
+      
+         
+            Kóždy ma prawo, so na kulturnym žiwjenju zhronladnosće swobodnje wobdźěleć, so nad wuměłstwami wjeselić a na wědomostnym postupje a jeho wudobyćacn dźěl brać.
+         
+         
+            Kóždy ma prawo na škit duchownych a matericelnych zajimow, kotrež wurostuja za njeho jako tworićela z dźěłow wědomosće, literatury abo wuměłstwa.
+         
+      
+   
+      Artikl 28
+      Kóždy ma prawo na socialny a mjezylnarodny porjad, w kotrymž móža so w tutym wozjewjenju wuprajene prawa a swobody połnje zwoprawdźić.
+   
+      Artikl 29
+      
+         
+            Kóždy ma winowatosće napłećo tej zhromadnosći, w kotrejž je jeničce móžne swobodne a połne wuwiće jeno wosobiny.
+         
+         
+            Kóždy podleži płi wužiwanju swojich prawow a swobodow jenož tym wobmjezowanjam, kotrež zakoń jeničce za tón zaměr płedwidźi, płipóznaće a respektowanje prawow a swobodow druhich zawěsćić a sprawnym žadanjam moralki, zjawneno porjada a powšitkowneho derjeměća w demokratiskej towaršnosći wotpowědować.
+         
+         
+            Tute prawa a swobody njesmedza so w žanym padźe w napłećiwku k cilam a zasadam Zjednoćenych narodow wužiwać.
+         
+      
+   
+      Artikl 30
+      Ničo w tutym wozjewjenju njesmě so do toho směra wułozować, zo so za stat, za skupinu abo wosobu prawo stwori, tajke dźěło wukonjeć abo tajki skutk zwoprawdźić, kiž so na wotstronjenje w tutym wozjewjen ju wuprajenycn prawow a swobodow měritej.
+   

data/lib/data/udhr_txt/udhr_hun.txt

@@ -0,0 +1,218 @@
+Universal Declaration of Human Rights - Hungarian
+© 1996 – 2009 The Office of the High Commissioner for Human Rights
+This plain text version prepared by the “UDHR in Unicode”
+project, http://www.unicode.org/udhr.
+---
+
+Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
+      Bevezető
+      Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,
+      Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,
+      Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,
+      Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása,
+      Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,
+      Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,
+      Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából
+      a közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát
+      mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.
+   
+      1. cikk
+      Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
+   
+      2. cikk
+      Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.
+      Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.
+   
+      3. cikk
+      Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
+   
+      4. cikk
+      Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.
+   
+      5. cikk
+      Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
+   
+      6. cikk
+      Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
+   
+      7. cikk
+      A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a tőrvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
+   
+      8. cikk
+      Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
+   
+      9. cikk
+      Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.
+   
+      10. cikk
+      Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kőtelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.
+   
+      11. cikk
+      
+         
+            Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnősségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
+         
+         
+            Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.
+         
+      
+   
+      12. cikk
+      Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.
+   
+      13. cikk
+      
+         
+            Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
+         
+         
+            Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.
+         
+      
+   
+      14. cikk
+      
+         
+            Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
+         
+         
+            Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.
+         
+      
+   
+      15. cikk
+      
+         
+            Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
+         
+         
+            Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.
+         
+      
+   
+      16. cikk
+      
+         
+            Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.
+         
+         
+            Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
+         
+         
+            A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.
+         
+      
+   
+      17. cikk
+      
+         
+            Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
+         
+         
+            Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.
+         
+      
+   
+      18. cikk
+      Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
+   
+      19. cikk
+      Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
+   
+      20. cikk
+      
+         
+            Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
+         
+         
+            Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kőtelezni.
+         
+      
+   
+      21. cikk
+      
+         
+            Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.
+         
+         
+            Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
+         
+         
+            A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.
+         
+      
+   
+      22. cikk
+      Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.
+   
+      23. cikk
+      
+         
+            Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
+         
+         
+            Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.
+         
+         
+            Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
+         
+         
+            Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.
+         
+      
+   
+      24. cikk
+      Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot.
+   
+      25. cikk
+      
+         
+            Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
+         
+         
+            Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.
+         
+      
+   
+      26. cikk
+      
+         
+            Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt -érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.
+         
+         
+            A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését.
+         
+         
+            A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.
+         
+      
+   
+      27. cikk
+      
+         
+            Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
+         
+         
+            Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.
+         
+      
+   
+      28. cikk
+      Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.
+   
+      29. cikk
+      
+         
+            A személynek kőtelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
+         
+         
+            Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a tőrvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
+         
+         
+            Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.
+         
+      
+   
+      30. cikk
+      A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.
+